�lt egyszer egy pap, aki esk�je let�tele ut�n elindult vil�got l�tni. Hossz� �veken �t v�ndorolt, m�gnem el�rkezett egy Isten h�ta m�g�tti kis faluba. Itt az �ltala hirdetett vall�sban hittek, de templomuk nem volt; a legk�zelebbi, majd 25 km-re lev� kisv�rosba j�rtak templomba. A pap gondolt egyet, �s az egyh�z t�mogat�s�t k�rve, a falu f�rfijainak seg�ts�g�vel saj�t templomot �p�ttetett. Ett�l kezdve minden vas�rnap � celebr�lta a mis�t, adta �ssze a h�zasod�kat �s mondott im�t a temet�seken. Sok �v telt el �gy. Egy k�z�ns�ges mise v�gezt�vel, egy kora tavaszi, h�v�s vas�rnap d�lel�tt�n, ahogy kiterelgette a gy�lekezetet a templomb�l �s z�rta volna be a kaput, a templomkertbe l�pett egy ismeretlen f�rfi. Szakadt ruh�j�ban, koszosan oda�llt a pap el�, �s azt mondta:
- Pap, k�rlek, l�gy j�, �s adj egy f�l citromot!
A pap j� volt, �s b�r kicsit furcs�llta a dolgot. H�trament a paplakba, el�vett egy citromot, f�lbe v�gta, majd kivitte a f�rfinak �s odaadta neki, aki h�l�san tekintett vissza r�. Azonban a pap oldal�t furdalta a k�v�ncsis�g. Azt k�rdezte:
- Fiam, mi�rt kell neked ez a f�l citrom?
A f�rfin erre jeges r�m�let lett �rr�, �s miel�tt a pap egy sz�t sz�lhatott volna, kirobbant a templomkert kapuj�n, �s elszelelt. Egy h�ttel k�s�bb, megint csak kifele j�vet a templomb�l a pap megint szembetal�lta mag�t a templomkertben a fick�val. Az �gy sz�lt:
- Pap, k�rlek, l�gy j�, �s adj egy f�l citromot!
A pap meglep�d�tt, mind a f�rfi �jabb felbukkan�s�n, mind az �jabb, furcsa k�r�sen. Persze az�rt j� volt, h�tra ment a paplakba, �s hozta a f�l citromot. A f�rfi kez�be nyomta, de r�gt�n r� is k�rdezett:
- Itt van fiam, de k�rlek, �ruld el, mi�rt kell neked ez a f�l citrom?
A f�rfi l�that�an megr�m�lt, �s r�gt�n elfutott, azonban a pap sem volt rest, ut�na eredt. Csakhogy nem volt igaz�n j� kond�ci�ban, m�g sosem futott ennyit �s ilyen gyorsan, h�t a falu v�g�ben kifulladt, �s csaknem el�jult. Arra gondolt, hogy h�tha a j�v� h�ten is elj�n a k�l�n�s alak, �s akkor �rdemes lenne tudnia tartani vele a l�p�st. �gy h�t a k�vetkez� hetet szorgalmasan fut�leck�kkel t�lt�tte. Meg�rte, mert, ahogy gondolta, a k�vetkez� vas�rnap ism�t bel�pett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem v�rta a k�r�s�t, j� volt, �s
hozta a lak�b�l a f�l citromot. A f�rfi e szavakkal fogadta:
- K�sz�n�m, pap, hogy j� volt�l, �s adt�l egy f�l citromot.
- Sz�ra sem �rdemes, fiam, felelte a pap de k�rlek, �ruld el, mi�rt kell neked ...
A f�rfi m�r futott is kifele, de a pap szorosan a nyom�ban volt. Sok�ig futottak, a pap m�r kezdett nagyon kif�radni, mire egy sz�les, sebes foly�hoz �rtek. Az idegen gondolkod�s n�lk�l a foly�ba vetette mag�t, �s �t�szta, majd elt�nt futva a t�lparton. A pap nem tudta k�vetni, mert nem tudott �szni. Bosszankodva t�rt haza. A k�vetkez� hetet azzal t�lt�tte, hogy naponta a 25 km-re lev� kisv�ros uszod�j�ba j�rt gyakorolni, s�t, ha m�r ott volt, Arena m�rk�j� �sz�nadr�got, �s Nike fut�cip�t is vett mag�nak. Izgatottan v�rta a vas�rnapot; most m�r biztos volt benne, hogy a fura szerzet �jra ell�togat hozz�. Vas�rnap, ahogy bez�rta a templomot, megnyikordult a kertkapu, �s bel�pett a f�rfi:
- Pap, k�rlek, l�gy j�, �s adj egy f�l citromot!
A pap j� volt, h�trament, (felh�zta az �sz�nadr�got �s a fut�cip�t is), fogta a f�l citromot, �s kivitte az idegennek:
- Itt van, fiam, de �ruld m�r el, k�rlek, mire kell ez neked?
A fick� megr�m�lt, kirontott a kapun, a pap sebesen ut�na. El�rt�k a foly�t, a f�rfi �t�szta, a pap ut�na. A t�lparton futott tov�bb, a pap k�vette. Eg�szen egy m�ly szakad�k sz�l�n �ll�, magas f�ig futottak. A fick� macska�gyess�ggel felm�szott, �m a pap nem tudott f�ra m�szni, a f�ld�n maradt. Szitkokat sz�rt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A k�vetkez� h�ten a falubeliek furcs�llva n�zt�k, ahogy a pap minden nap a templom kertj�ben a f�kra m�szik, ide-oda ugr�l, �s eg�sz�ben v�ve igen furcs�n viselkedik. De a papot nem �rdekelte, megsz�llottan gyakorolt, k�sz�lt a tal�lkoz�sra. Vas�rnap m�r a mise el�tt felvette reverend�ja al� az Arena �sz�nadr�got �s a Nike fut�cip�t. S�t, j� volt, �s m�g a f�l citromot is el�re a zseb�be tette. Az �tlagosn�l j�val gyorsabban celebr�lta a mis�t, �s amint lehetett, megszabadult a gy�lekezett�l, �s bemeleg�t�sbe kezdett. Pontban, amikor a mis�nek rendesen v�gz�dnie kellett volna, a kertkapun bel�pett az idegen f�rfi.
- Pap, k�rlek, l�gy j�, �s ...
A pap m�r ny�jtotta is a f�l citromot, mik�zben visszak�rdezett:
- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelm�re?
A f�rfi megr�m�lve rohant el, a pap ut�na. Futottak a foly�ig, �t�szt�k, futottak tov�bb a f�ig, felm�sztak r�. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabanc�t, amikor az elkapott egy ind�t, �s �tlend�lt a szakad�k t�ls� oldal�ra. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy
m�sik ind�t. Nosza, megragadta, �s �tlend�lt � is a szakad�kon. Ott azonban nem v�rt akad�lyba �tk�z�tt: egy rep�l�g�p-temet� volt ott, ahol az egyik roncsban elz�rta mag�t a f�rfi. A pap d�h�ngve j�rta t�bbsz�r is k�rbe a roncsot, de a szil�rdan lez�rt oldalajt�n k�v�l nem tal�lt bej�ratot; azt kellet valahogyan kinyitnia. Csaknem �rj�ngve t�rt haza. A k�vetkez� h�t minden napj�t a falu lakatos�n�l t�lt�tte, ellesve a z�rak kinyit�s�nak minden lehets�ges
m�dj�t. Vas�rnap fut�cip�ben, �sz�nadr�gban, h�t�n v�zhatlan h�tizs�kba rejtett fesz�t�vassal, l�ngv�g�val, tolvajkulccsal �s f�r�g�ppel tartotta a mis�t, majd ki�llt a templom el�, v�rva az idegent. Amaz csakhamar meg is �rkezett.
- Pap, k�rlek, l�gy j�, �s adj egy f�l citromot!
- Itt van, fiam, - ny�jtotta a pap, mert j� volt, de k�zben cselesen megragadta a f�rfi csukl�j�t, mag�hoz h�zta, �s megsz�llottan villog� szemmel k�rdezte: de mire kell ez neked?
A fick�n p�ni f�lelem lett �rr�, kit�pte mag�t a pap kez�b�l, �s elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyom�ban. Sz�guldottak a foly�ig, gyorsan �ttemp�ztak rajta, futottak tov�bb a f�ig, nyakukat t�rve m�sztak fel r�, egym�s ut�n �tlend�ltek a szakad�kon, a f�rfinak alig siker�lt bez�rnia a roncs ajtaj�t a pap el�tt. � azonban nem �llt meg, lekapta h�tizs�kj�t, el�var�zsolta a szersz�mokat, �s �gyk�dni kezdett a z�rral. Egy �ra nem telt bele, a neh�z ajt� nyikorogva felt�rult. Odabent az idegen r�m�lten vacogott, nagyon f�lt a pap �d�z �s diadalittas tekintete l�tt�n. A pap lassan odal�pdelt a fick� el�, leguggolt, �s nagyon
halkan, bar�ts�gos mosolyra v�ltva, szel�den megk�rdezte:
- Fiam. Hetek �ta k�rsz t�lem f�l citromot minden vas�rnap. Nagyon sz�vesen adok, ak�r a j�v�ben is m�g t�bbet, csak azt az egyet k�rem t�led, hogy �ruld el nekem: mire kell neked?
- Rendben van, pap. - �rkezett a remeg� hang� felelet. Elmondom neked, de k�rlek, l�gy j�, �s ne mond el senkinek! A pap j� volt, �s nem mondta el.